A méhek nem alusszák át a hideg időket, mint azt sokan hiszik. De te már tudod januárról, hogy ilyenkor telelőcsomóba húzódva melegítik egymást, és mézet falatoznak. Unokáim szerint a mi méheink ennél sokkal vidámabban töltik a februárt. Befűtik a kandallót, megvetik ágyacskáikat, ásítozva heverésznek, sakkoznak és édes semmittevéssel múlatják az időt. No és természetesen esznek, nem is akármit. A cukrász méhecskék virágporból sütik a tortát, mézzel töltik, propolisz rajta a máz, és méhpempővel díszítik.

Gondolom, a mézet ismered a legjobban. Ez a neve a tartósított nektárnak, a virágok nedvének, amiből a méhek a mézet készítik. Szerintem az egyik legfinomabb táplálék és gyógyszer. Igen, gyógyszer is, sok vitaminnal, mérsékli a köhögést, javítja az emésztést, de mindenekelőtt: erősít, s így ellenállóbbá tesz a betegségekkel szemben.

A virágporról is bizonyára hallottál, mert ezt is gyűjtik a méhek, préselve raktározzák el kamrácskáikban, és érlelik: így készül az úgynevezett méh kenyér. Meg fogsz lepődni, de ez is csodálatos táplálék. Nézz be egy gyógynövényszaküzletbe: úgy veszik az emberek, mint valamiféle csodaszert. Az is! Tele van a legkülönfélébb vitaminokkal, erősítő és növekedést serkentő ásványi anyagokkal, baktériumölő szerekkel. Mindezt a méhek is tudják: főleg a kicsinyeiket etetik vele - nyilván, hogy nagyra nőjenek.

Újabban a boltokban propoliszt is vásárolhatunk. Méhszuroknak is nevezik. A fák rügyein, hajtásain található ragacsos, gyantaszerű anyagból hordják be a méhecskék a kaptárba. A legkülönösebb tapéta, amit valaha láttam. Ugyanis a méhecskék ezzel a kellemes illatú ragasztóval fedik be a kaptár belsejét, a lyukakat és a kijáratot: mert frissíti és fertőtleníti a levegőt, és kitűnően hőszigetel. A propoliszt tehát nem táplálékként gyűjtik a méhek, de ugye már nem lepődsz meg ezen – az ember gyógyszerként fogyasztja. Ez is erősítőszer, amely kitűnően használható légzőszervi, gyulladásos és bőrbetegségek ellen, krémekbe keverve szépítőszerként is használják.

Végül a    méhpempő, avagy a méhecskék teje. Ez a legcsodálatosabb táplálék, amit saját szervezetük termel, s amellyel az újszülött rovarokat, az álcákat táplálják a dajkaméhek – legalábbis kezdetben. Később már csak egyetlen, méh bölcsőben fekvő álca kap pempőt a gondozóktól, s ettől a többieknél jóval nagyobbra nő, és erősebbé válik, ő lesz majd az egész család új anyja, a méhkirálynő. Tehát akit uralkodónak szemelt ki a kaptár népe, azt méhtejben fürdetik kicsiny korában. Gondolhatod, hogy a királynők eledelét az ember is szívesen kóstolgat ja - ha teheti. Mert hogy ez a legdrágábban megvehető, gyógyító hatású méhészeti termék.

Ettél már lépes mézet? Kóstold meg egyszer! Remek csemege. Méhviasz felhasználásával készítem, úgy, hogy az üvegbe töltött mézbe beleszeletelek egy darabkát a méh lakásából, a hatszögletű sejtekből, a lépből, ami szín-tiszta méhviaszból van. A fiatal méhek viaszmirigye termeli ezt a jól gyúrható anyagot, amelyből a méhecske kőművesek hatszöglet formájú üregecskék, a sejtek egész sorát építik fel. Ezekbe raktározzák a nektárt és a virágport, és ez lesz a picinyek bölcsője is. Az anya, a királynő ezekbe tojja petéit, az igen parányi - nevezzük így - tojáskákat, amelyekből új méhecskék kelnek ki.

Február a tél vége, de a méhek ilyenkor már a tavaszra készülődnek. Egyre több mézet fogyasztanak, erőt gyűjtenek, és sokkal jobban fűtik a bolyt, mint januárban, mert kezdődik a fiasitás, amikor a királynő peték ezreit rakja a viaszsejtekbe. A rajzon a kukta éppen válogatott csemegékkel és méhtejjel - szóval pempővel - kínálgatja a kaptár uralkodónőjét, hogy jó erőben kezdhessen munkához. Mert bizony valójában nem királynője ő a kaptárnak, hanem legelső és legdolgosabb szolgája: minden méhek világrahozója, újabb és újabb nemzedékek édesanyja.